Babérmeggy csemete ültetése és metszése

Babérmeggy csemete ültetése és metszése – dugványtól és 20–30 cm-es csemetétől a sűrű sövényig

A Babérmeggy csemete ültetése és metszése szempontjából nézve, egy szép, alulról is sűrű babérmeggy sövény kialakítása már a növény életének első szakaszában elkezdődik. Nem mindegy azonban, hogy begyökeresedett dugványt vagy már 20–30 cm-es, megerősödött babérmeggy csemetét ültetünk.

A két növény fejlődési állapota eltérő, ezért az első időszakban a gondozásuk és különösen a metszésük sem teljesen azonos. A dugványnál először erős gyökérzetet és megfelelő méretű növényt szeretnénk nevelni. A már 20–30 cm-es csemeténél viszont elkezdhetjük a tudatos bokrosítást.

1. Begyökeresedett babérmeggy dugvány – először erősödjön meg

A begyökeresedett dugvány még nagyon fiatal növény, viszonylag kis gyökérzettel. Ebben a fejlődési szakaszban nem az a legfontosabb, hogy azonnal többágú, bokros növényt alakítsunk ki belőle. Nem probléma az sem, ha a dugvány kezdetben csak egyetlen hajtásból áll. Először hagyjuk megerősödni, gyökeret fejleszteni és növekedni.

Különösen fontos a megfelelő vízellátás. A kis gyökértömeg miatt a fiatal dugvány jóval érzékenyebb a kiszáradásra, mint egy fejlettebb növény. A földlabdát ezért ne hagyjuk teljesen kiszáradni, ugyanakkor ne tartsuk folyamatosan vízzel telítve sem. A cél az egyenletesen nyirkos, de jó vízelvezetésű talaj.

A dugványt hagyjuk jól begyökeresedett, körülbelül 20–30 cm-es, aktívan fejlődő növénnyé erősödni. Csak ezután kezdjük el a komolyabb alakító metszést.

A sorrend tehát: gyökeresedés → megerősödés → növekedés → bokrosítás.

2. A 20–30 cm-es babérmeggy csemete – elkezdődhet a bokrosítás

A már megerősödött 20–30 cm-es babérmeggy csemeténél más a cél. Itt már elkezdhetjük kialakítani azt az elágazó szerkezetet, amelyből később a sűrű sövény felépül.

Ha a növény egy vagy csak néhány megnyúlt hajtásból áll, a megfelelően begyökeresedett és aktívan fejlődő csemetét 10–20 cm körüli magasságra is vissza lehet vágni. Ez első látásra drasztikusnak tűnhet, de a cél az oldalelágazások kialakulásának ösztönzése.

Másik lehetőség, hogy a 20–30 cm-es csemetét először hagyjuk tovább fejlődni. Amikor az új növekedéssel eléri körülbelül a 30–40 cm-es magasságot, a megnyúlt hajtásokat körülbelül 20–25 cm-re visszavágjuk.

A vágás alatti rügyekből több új oldalhajtás indulhat fejlődésnek. Jó növekedési körülmények között akár 3–5 új hajtást is tapasztalhatunk. Így egyetlen hosszú hajtás helyett fokozatosan többágú, bokros növényt kapunk.

A cél tehát nem az, hogy a kis babérmeggy a lehető leggyorsabban magas legyen, hanem az, hogy már alacsonyan elágazó, sűrű szerkezetet alakítson ki.

3. Mikor szabad metszeni a fiatal babérmeggyet?

Ez az egyik legfontosabb szabály: nemcsak azt kell figyelni, hogy mekkora lett a növény, hanem az évszakot és az aktuális időjárást is.

Kora tavasszal

Tavasszal ne az első enyhe februári vagy márciusi nap legyen a jel az erőteljes visszavágásra. Várjuk meg, amíg a komolyabb, tartós fagyok veszélye elmúlik, és a növény hamarosan aktív növekedésbe kezdhet.

Ennek különösen fiatal növényeknél van jelentősége. Nem szeretnénk, hogy az erősebb metszést követően meginduló zsenge hajtásokat egy komolyabb visszatérő fagy károsítsa.

Tavasszal és nyáron

A tavaszi és nyári aktív növekedési időszak kiválóan alkalmas a fiatal babérmeggy bokrosító metszésére.

Ha a visszavágás után több új hajtás fejlődik, és ezek ismét túlságosan megnyúlnak, újra visszacsíphetjük vagy visszavághatjuk őket. Ezzel folyamatosan újabb elágazásra ösztönözzük a növényt.

Nyár végén és ősszel

Ahogy közeledik az ősz, egyre óvatosabbnak kell lennünk az erőteljes metszéssel.

Az erős visszavágás új hajtások képződésére ösztönözheti a növényt. Ha ez túl későn történik, a frissen képződött, zsenge hajtásoknak már nem marad elegendő idejük arra, hogy a hideg idő beköszönte előtt megfelelően megerősödjenek és beérjenek.

Ezért késő nyáron és kora ősszel mindig vegyük figyelembe a helyi időjárást. Késő ősszel már ne végezzünk erős bokrosító metszést.

Télen és fagyban

Fagyban nem metszünk babérmeggyet, és közvetlenül várható komoly fagy előtt sem érdemes erős visszavágást végezni.

A késő őszi és téli időszakban a növény fejlődése lelassul, ezért nem ez a megfelelő időszak a fiatal babérmeggy erőteljes alakítására.

Egyszerűen megfogalmazva: akkor végezzünk erősebb bokrosító metszést, amikor a növény aktívan fejlődik, és a metszés után képződő új hajtásoknak elegendő idejük marad megerősödni.

4. Ültetés – mire figyeljünk?

Akár megerősödött dugványt, akár 20–30 cm-es konténeres babérmeggyet ültetünk, az ültetőhely megfelelő előkészítése alapvető.

Az ültetőgödör legyen körülbelül 2–2,5-szer szélesebb a földlabdánál. A környező talajt is lazítsuk fel, hogy az új gyökerek könnyebben terjeszkedhessenek.

A növényt olyan mélyre ültessük, ahogyan a nevelőedényben állt: a földlabda felszíne nagyjából legyen egy szintben a környező talajjal.

Érett szerves trágya vagy pelletált marhatrágya használható a talaj javítására, de ne érintkezzen koncentrált formában közvetlenül a fiatal gyökerekkel.

A visszatöltött földet óvatosan tömörítsük a gyökérlabda körül, hogy ne maradjanak nagyobb légüregek, majd a növényt alaposan öntözzük be.

5. Babérmeggy tőtávolság – miért 70–80 cm?

Fiatal babérmeggy növényekből kialakított sövénynél 70–80 cm körüli tőtávolságot javaslunk.

Ez nem kőbe vésett szabály. Lehet valamivel kisebb vagy nagyobb távolságot is választani a fajta növekedési erélyétől, a termőhely adottságaitól és a kívánt végeredménytől függően.

A 70–80 cm azonban jó kompromisszum: elegendő helyet biztosít a növények fejlődéséhez, miközben megfelelő bokrosító metszéssel viszonylag gyorsan összefüggő, zárt sövényfelületet alakíthatunk ki.

6. Az öntözésen különösen az első időszakban sok múlik

A frissen telepített növény gyökérzete még nem tud nagy területről vizet felvenni. Ez különösen igaz a kis dugványokra.

Ezért nem azt kell nézni, hogy „naponta hány liter” vizet kapjon a növény. Az öntözést mindig az évszakhoz, hőmérséklethez, csapadékhoz, talajtípushoz és a talaj tényleges nedvességéhez igazítsuk.

A gyökérzóna legyen nyirkos, de ne álljon folyamatosan vízben. A túlöntözés ugyanúgy problémát okozhat, mint a kiszáradás.

A dugványoknál erre még fokozottabban ügyeljünk, mert kis gyökértömegük miatt gyorsabban kiszáradhatnak.

Télen rendszerint nincs szükség rendszeres öntözésre. A babérmeggy azonban örökzöld növény, ezért télen is veszít vizet. Ha a tél hosszabb ideig száraz és csapadékmentes, fagymentes időben ellenőrizzük a talaj nedvességét, és szükség esetén öntözzünk.

7. Hogyan folytassuk a metszést?

Ha az első erősebb visszavágás után több új hajtás fejlődött, a későbbi metszéseknél már nem szükséges minden alkalommal ilyen erősen visszavágni.

A megnyúlt friss hajtások felső körülbelül egyharmadának visszavágásával újabb elágazások kialakulását ösztönözhetjük. Ezt a folyamatot ismételve a növény egyre bokrosabb és sűrűbb lesz.

Fiatal babérmeggynél lehetőség szerint használjunk éles és tiszta metszőollót, és hajtásonként dolgozzunk. Így pontosan ott vághatunk, ahol szeretnénk, és nem szabdaljuk feleslegesen keresztbe a babérmeggy nagy leveleit. A félbevágott levelek szélei később megbarnulhatnak, ami elsősorban esztétikai problémát jelent.

8. Először gyökér, utána bokrosodás, végül magasság

Ha kis növényből szeretnénk szép babérmeggy sövényt nevelni, ne akarjuk átugrani a fejlődés egyes szakaszait.

A begyökeresedett dugványnál először a gyökérzet és a növény megerősödése a cél.

A 20–30 cm-es csemeténél már a bokrosodást és az oldalelágazások kialakulását segítjük.

A már sűrű, jól elágazó növényt pedig fokozatosan engedhetjük egyre magasabbra.

Ha az első időszakban csak a magasságot hajszoljuk, könnyen magas, de alul ritka növényeket kapunk. Ha viszont időt adunk a gyökérzet megerősödésére, és a megfelelő időpontban következetesen visszavágjuk a megnyúlt hajtásokat, sokkal jobb alapot teremtünk egy alulról is sűrű, egészséges és hosszú távon szép babérmeggy sövényhez.